A versenysport világa gyakran a külső eredményekről szól: gólokról, pontokról, helyezésekről, rekordokról. De aki fejlődni szeretne és hosszú távon érne el jelentős eredményeket, az tudja: a legnagyobb verseny valójában a belső tereken zajlik – ott, ahol a nyomás, a félelem, a fáradtság, a kétség, a düh, a sértettség, az elvárások harcolnak egymással.
A belső vívódások során nemcsak az élsportolók, de minden embernek a segítségére lehetnek a sokszor misztikusnak tűnő ősi buddhista tanok. Itt jön képbe a zen, amely nem megoldani akar, hanem látni tanít.
A sportmentáltréning a zen tanításokat is rendkívüli módon képes hasznosítani, segítségével a sportolók átformálhatják a gondolataikat, másként, más szemszögből tekinthetnek a felmerülő kihívásokra, erőt meríthetnek a rájuk nehezedő nyomásból, így növelhetik a teljesítményüket.
A zen nem válaszokat ad, hanem figyelmet
A zen – akár a meditáción, akár a szemléletformáláson keresztül – nem puszta technika, hanem egyfajta belső jelenlét, amely megtanít a pillanatban maradni akkor is, amikor a legszívesebben elmenekülnél onnan a kétségbeejtő, fájdalmas gondolatok okozta stressz miatt.
Pema Chödrön a következő mondatában megragadja a sportolói út egyik legfájdalmasabb, mégis legmegváltóbb igazságát:
„Csak akkor mutatkozik meg, ami bennünk elpusztíthatatlan, ha átadjuk magunkat a megsemmisülésnek.”
Ez lehet egy vereség, egy sérülés miatt kihagyott döntő, kikerülés a válogatott keretből – mindaz, amiről már azt hitted, Te vagy. De amikor mindez eltűnik, akkor derül ki, mi az, ami tényleg Te vagy.
A belső vihar: a kudarc, a nyomás és a szétesés pillanatai
A zen tanai szerint nem mindig kell ellenállni annak, ami fáj, amiben kényelmetlenül érzed magad. Néha épp az segít, ha nem akarsz azonnal gyógyulni, jobban lenni, továbblépni. Pema Chödrön például így fogalmaz:
„Nem mindig a próbatétel, vagy a probléma megoldása a lényeg, hanem hogy átadod magad a bánatnak, csüggedésnek, megkönnyebbülésnek, örömnek.”
A sportmentáltréning során gyakori hiba lehet, hogy túl gyorsan „meg akarod javítani” a sportolót. A belső kételyeket és megingásokat sok esetben még a bajnokok is gyengeségként élik meg. Pedig, ha nem elfojtod a fájdalmakat és frusztrációkat, hanem megengeded magadnak, hogy ezeket átérezd és megértsd, akkor az ilyen őszinte önmegfigyelés vezet az érett versenyzői személyiség kialakulásához.
Az ellenség ajándéka – avagy a türelem edzése
A sportban – főleg csapatsportokban – mindig lesz olyan személy, aki „idegesít” téged, úgy érzed „visszahúz” a fejlődésben, vagy „nem korrekt” a hozzáállása, kivételeznek vele. A zen alkalmazása azonban nem békülékenységre, beletörődésre, hanem belátásra tanít.
A Dalai Láma szerint:„A türelem fejlesztéséhez kell valaki, aki szándékosan idegesít bennünket. Egy ilyen ember ad igazán jó lehetőséget a türelem valódi gyakorlására.” Ezt nevezzük az “ellenség ajándékának”.
A sportban ezek az idegesítő figurák, akik triggerelnek, legtöbbször az edzőid, az ellenfeleid, esetleg a csapattársaid, vagy akár a saját szüleid. Ám ha képessé válsz másképp tekinteni rájuk, akkor megtalálod bennünk a legjobb fejlesztő társakat. Mert mindig azok hozzák ki belőled a valódi belső munkát, ami kiteljesíti a teljesítményedet, akiknek meg akarod mutatni, akiket le szeretnél győzni, akiknél jobbá szeretné válni.
Mit adhat neked a zen gyakorlása sportolóként?
- Lassulást – hogy ne reagálj automatikusan az indulatok által
- Önuralmat – hogy tudd, nem vagy azonos a gondolataiddal
- Empátiát – hogy az ellenfeleidben meglásd önmagadat
- Türelmet – hogy ne akarj azonnali megoldást
- Önazonosságot – hogy ne az eredmény határozzon meg
A sportmentáltréner tapasztalata
Sportolókkal dolgozva, sokszor nem az a kérdés, hogyan nyerjék meg a mérkőzésüket – hanem hogyan éljék túl az önmagukkal vívott csatáikat. A zen szemlélete – a meditációval, a légzés technikákkal, a fókusz élesítésével, vagy akár csak pár csendes perccel az edzés előtt – visszavezet a középpontba.
Nem kell „zen-mesterré” válnod. Elég, ha minden nap időről időre visszatérsz a testedhez. Odafigyelsz rá, miközben a figyelmedet nem kint hordod, hanem belül. És elég, ha egyszer-egyszer csak annyit mondasz magadnak:
„Most nem kell jobbnak lennem. Csak jelen kell lennem.”
A zen a sportban nem valami spirituális trend, vagy luxus – hanem a belső erő eszköze. Segít, hogy akkor is ember maradhass, amikor sportolóként széthullasz. Segít, hogy ne elmenekülj, hanem jelen legyél. És rávezet arra, hogy meglásd: a legnagyobb ellenfeled valójában önmagad – de Te vagy az, aki szeretettel tud vele bánni, így irányítani is tudja.
Hogyan javítja a zen a fókuszt és a stresszkezelést a sportban?
A fókusz a sportban nem csak a koncentrációt jelenti. A fókusz egyenlő azzal, amikor jelen vagy a testedben, egy adott helyzetben és pillanatban – és nem a hibákon, az ellenfélen, az edző véleményén vagy mások elvárásán jár az eszed. A zen segítségével ezt a fókuszt belülről építheted, a következőkön keresztül:
1. A gondolatok megfigyelése – nem az azonosulást jelenti velük
A sportolók sokszor elvesznek a fejükben megjelenő negatív gondolatok hatására: „mi lesz, ha ismét kikapok?”, „mi van, ha mégsem vagyok elég jó?”, „mi van, ha újra elhibázom?”, „lehet azért kispadozom, mert nem számolnak vele jövőre?”.
A zen nem azt mondja, hogy ne legyenek gondolataid – hiszen lehetetlen kizárni a napi több ezer gondolatot, ami megjelenik a fejedben –, hanem azt, hogy anélkül figyeld meg ezeket, hogy feltétel nélkül elhinnéd őket. Az vagy, ami elrabolja a figyelmedet. Ezért rendkívül lényeges lesz, hogy mire figyelsz oda, mit hiszel el abból, amit magadnak mondasz.
„A legutóbb is kikaptam tőle.” vs. „Ő sem legyőzhetetlen, ez ma az én napom!”
Ez a fajta belső távolság, amikor külön tudod választani a téged hátráltató és segítő gondolatokat, szabadságot ad, és ezzel együtt növeli a fókuszod erejét is. Mert már nem harcolsz magaddal, csak figyelsz magadra.
A zen azt tartja: A valódi figyelem nem görcsös, hanem nyugodt és belátó.
2. Légzés és tudat – a jelen pillanat horgonyai
A zen egyik alapgyakorlata a légzés figyelése. Ez nem csupán relaxáció, hanem konkrét gyakorlás arra, hogy sportolóként a saját testedben maradj jelen, ne a fejedben. Az a sportoló, aki képes megfelelően szabályozni a légzését, gyorsabban nyeri vissza a fókuszát a hibák és a nagy nyomással járó stresszes helyzetekben is. Ahelyett, hogy beleragadnál a hibáidba, bűnbakot keresnél, inkább lélegezz. A jó légzés egy konkrét idegrendszeri reset-tel ér fel.
3. Stressz – nem ellenség, hanem tanító
A zenben a stressz nem valami, amit le kell győzni – hanem egy üzenet, amit meg kell hallani.
Pema Chödrön írja:
„Az a hely, ahol leginkább ellenállást tanúsítunk, az a hely, ahol a legnagyobb fejlődés történhet.”
A sportmentáltréning a zen szemlélettel abban segít, hogy a sportoló ne akarja azonnal védekezőleg elnyomni a stresszt, hanem képes legyen benne maradni anélkül, hogy a váratlan nehézségek elöntsék vagy blokkolják. Így hosszú távon csökkenthető a belső feszültség, és nő az érzelmi rugalmasság.
4. Fókusz – nem „feszült koncentráció”, hanem laza jelenlét
Túlzottan erőből koncentrálni egyenlő a túlgondolással, ami nem segíteni fog, hanem leblokkol. Ahelyett, hogy élveznéd a játékot és áramlanál, elkerülni szeretnéd a hibákat. Ez pedig megöli a kreativitásod, görcsössé tesz.
A zen inkább arra tanít, hogy ne zavarjon meg semmi, ami épp történik – se kint, se bent.
Az elit sportolók ezt már szinte ösztönösen csinálják. Ők azok, akik a zajban is nyugodtak, és a reménytelennek tűnő helyzetekben is képesek jelen lenni. A zen szemlélet alkalmazása segít abban, hogy ez a fajta lazaság ne csak a tehetség adta szerencse legyen, hanem mindenki számára megtanulható képesség.
Mit ad a zen a sportolók mentális teljesítményéhez?
- Élesebb, tisztább fókuszt – a gondolatok megfigyelése, felismerése, megkülönböztetése által
- Jobb stresszkezelést – a testi-lelki jelenlét erősítésévelÉrzelmi rugalmasságot – mert elfogadod, hogy nem kell azonnal jól lenni
- Idegrendszeri kontrollt, stabilitást – tudatos légző gyakorlatok alkalmazásával
- Érettebb személyiséget – nemcsak sportolóként fejlődsz, hanem emberként is
Bár a világ nem fog lelassulni miattad, te mégis dönthetsz úgy, nem rohansz vele tovább, hogy jobb döntéseket hozz. A semmittevés örömének egyik formája a nem-cselekvés paradigmája: minden szükséges, megfelelő mozdulat szinte magától, erőlködés nélkül történik akaratlanul a tudatalatti irányításával.
A sportmentáltréning segítségével elsajátíthatod azokat a gyakorlatokat, amelyek a belső béke alkalmazásával segítenek a nyomás kezelésében, a stresszoldásban, a fókusz élesítésében. Ha készen állsz a változásra és a belső csend erejét is felhasználnád a teljesítményed fokozására, keress meg, azért vagyok, hogy segítselek a céljaid elérésében.