A legtöbb játékos önbizalma pengeélen táncol, mert lelkileg gyengék. Ha erősen kezdenek, megállíthatatlanok. Ám ha becsúszik egy-két hiba az elején, azonnal eljön az összeomlás. Mintha lassított felvételen néznénk: beleragadás a hibába, lehajtott fej, nincs többé érzelmi kontroll, fokozatosan csökkenő energiaszint. És már vége is a játéknak.
De az elit sportolóknak van egy titka, amivel ezt kivédhetik.
Kíméletlen és őszinte önértékelés szükséges. Szembe kell nézned a hibáiddal, hiszen mindenkinek vannak fejlesztendő területei. Meg kell nézni életed filmjét, azt, amikor a pályán szerepelsz. De most nem a technikádra, a lövőerődre, az állóképességedre gondolok. Én az igazán csúnya dolgokra vadászom, a hibák után adott reakcióidra. Azokat a visszatérő mintákat keresem, amelyekre a legtöbb sportoló soha nem figyel fel: leszegett fej, elvesztett fókusz, céltalan kocogás, felesleges vitatkozás, kialudt tűz. Minden alkalommal, amikor valami elromlik, lelkileg kikészülsz, összeomlasz, ahelyett, hogy erőt merítenél és tanulnál a hibákból.
Ezután egy védőpajzs mentalitást kell kialakítanod. El kell érned, hogy az elsőtől az utolsó pillanatig olyan mentalitásod legyen, ami magasról tesz az esetleges hibákra, azonnal lepergeti ezeket, esélyt sem hagyva annak, hogy elbizonytalanítsanak, kizökkentsenek a ritmusodból.
Egyfajta visszaállítási rutinokat programozunk be. Ösztönössé tesszük a kellő reakcióidat azzal, hogy képes leszel a jelenben tartani magad. Az elmédet szándékosan nyomás alatt kondicionáljuk, ahogy az élsportolók kondicionálják testüket a fizikai edzések által. Az új gondolkodásmódod szerint pedig már nem egy hiba fog meghatározni. Olyan rutinokat alakítunk ki, amelyek koncentrálttá és semlegessé tesznek attól függetlenül, miként alakul éppen a mérkőzés.
Korábban bezártál néhány kihagyott lehetőség miatt? Elhitetted magaddal, hogy ez nem a te napod? A mentális fejlesztésed után mindig tudni fogod, hogy nyugi, jön még egy lehetőség.
Ez az a ritka szint, ahová el kell jutnia minden sportolónak, aki a felső 1%-ba szeretne kerülni, de ez sajnos sok profinál sincs meg.
Miért? Nos, őszintén elárulom: mert nem könnyű út. Sőt, kifejezetten kellemetlen. Ugyanis szembe kell nézned önmagad olyan részeivel, amelyek biztosan nem fognak tetszeni, talán félsz is tőlük. De most megvan a lehetőséged arra, hogy felépítsd azt a gondolkodásmódot, amely a csúcsra visz.
Mire vársz? Talán itt az ideje, hogy végre magadra találj és áttörd a korlátaidat.