A sportmentáltréner figyelmeztetése
Szeretnék most egy olyan kihívásról beszélni, amiről a legtöbb szülő, fiatal sportoló soha nem kap figyelmeztetést. A korai növekedés, a fokozott edzés és a korai kiégés közötti összefüggésről. Viszont sportmentáltrénerként erre is figyelni kell.
A játékosok általában 11 és 14 éves koruk között érik el a gyors növekedési fázist. A csontok ilyenkor gyorsabban nyúlnak meg, mint ahogy az izmok alkalmazkodni tudnának. Ám ezzel egyenes arányban romlik a koordinációjuk. Megnő a fáradtság érzetük. Csökken az önbizalmuk.
És sokszor itt mennek félre a dolgok. Ahelyett, hogy az edzők és a játékosok az edzéseiken módosítanának, inkább megpróbálják átvészelni. A játékosok hiába érzik lassabbnak vagy gyengébbnek magukat, mint az előző időszakban, még több edzést végeznek. Azt hiszik, a plusz erőfeszítés vezet célra, amikor a valódi megoldás az elegendő regenerálódás és a gondolkodásmód megváltoztatása lenne, akár a sportmentáltréner segítségével.
Nem a motiváció csökken, az egyensúly veszik el
15 éves korra a nyomás már túl nagy. Az edzések egyre nehezebbek. A versenyek egyre stresszesebbek. A sport, ami korábban szórakoztató volt, mostanra igazi darálóvá válik.
A szülők ilyenkor gyakran azt feltételezik, hogy a gyerek elvesztette az érdeklődését, nem látják rajta a korábbi tüzet. Pedig a játékos legtöbbször “csak” túlterhelt. Nem tudja, miként szabályozza a nyomást, hogyan kezelje az energiát és építse újjá az elveszett önbizalmát.
Ezért fontos tisztában lenni a mentális terheléssel és a regenerálódással. Ha ezt a részt elég korán megismertetjük a sportolókkal, annál tovább maradhatnak a sportban és válhatnak eredményesebbé. önbizalommal fejlődnek, az elvárások alatti összeomlás helyett.
A változás veszélyes időszaka
Ha figyelmesen körülnézünk minden sportágban, évről évre láthatjuk, amint a játékosok elérik a 12. életévüket, elkezdenek növekedni, erősebbnek érzik magukat, és ettől azt hiszik, hogy a megoldás a még több edzés, gyakorlás és verseny. Azt hiszik, a volumen egyenlő a fejlődéssel.
De ami valójában történik az az, hogy a testük gyorsabban változik, mint ahogy azt az erejük, a gyorsaságuk és a koordinációjuk képes lenne tartani. Az egy idő után elmaradó teljesítmény miatt pedig extra elvárásokkal terhelik meg a még éppen fejlődő testüket, miközben a stressz csendben gyűlik fel bennük.
13 éves korra egyre több az olyan nap, amikor lassúnak vagy fáradtnak érzik magukat a sportolók.
14 éves korukra elveszítik az önbizalmukat és akár az érdeklődésüket is a sport iránt, amit addig szerettek.
15 éves korban pedig mentálisan és fizikailag is kikészülnek.
Ezt úgy hívják az elkötelezettség hiánya. Ami valójában a kiégés.
De hol a hiba?
A hiba nem a túledzésben, hanem a felkészülés és a regenerálódás hiányában van. A sportolók egyre többet edzenek, de egyre kevesebbet pihennek, alszanak. Több lesz a verseny, de rossz a táplálkozás. Magasabbra nőnek, de kimaradnak a növekedéshez szükséges erőnléti edzések.
Edzőként, szülőként, sportmentáltrénerként a sportoló hosszú távú jövőjét kell védeni, nem a rövid távú egót. Egy jó minőségű edzés felér öt félig fáradtan elvégzettel. Egy kipihent játékos mindig jobban fog teljesíteni, mint egy kimerült. A magabiztos elme pedig tovább tart ki, mint a stresszes.
A kiégés nem attól függ, hogy mennyire keményen edz egy játékos, hanem mennyire tud jól egyensúlyozni az edzés, az alvás, a regenerálódás, a szórakozás, és az iskola között. Azok a sportolók, akik korán megtanulják kialakítani ezt a ritmust, tovább maradnak a sportban és eredményesebbek lesznek.
A megoldás a mentális felkészülés
Túl sok tehetséges játékost látni, akik 15 éves korukra feladják, mert senki sem segített nekik megérteni és összhangba hozni az elméjük és a testük működését. Amikor pedig az önbizalom eltűnik, minden nehezebbé válik. De nem kell, hogy így legyen. Időben fel lehet készülni rá.
Ha a gyermeked, a játékosod szereti a sportágát, védd meg az örömét. Legyenek az edzések céltudatosak. Rövidebbek és koncentráltak. A regenerálódás és a mentális felkészülés nem lehet alku tárgya. Az ilyen “kis” döntések döntik el, hogy ki játszik majd még 17 évesen. Segíts neki egy erősebb elme, egészségesebb szokások és hosszabb karrier kialakításában a sportmentáltréning módszertanával.